A szeptember 4-én tartott népszavazáson Chilében az emberek 62 százaléka leszavazta azt a progresszív alkotmánymódosítási javaslatot, melyet az új, baloldali kormány szeretett volna megvalósítani. A javaslat az ország minden tartományában alulmaradt, még a fővárosban, Santiagóban is.
A jelenleg érvényben lévő alkotmány Augusto Pinochet diktatúrája alatt született. Az új alkotmány, melyen két évig dolgoztak, közel 400 ponton változtatott és bővített volna a régin: többek közt jelentősen kiterjesztette volna a szociális jogokat, nagy hangsúlyt fektetett volna a környezetvédelemre, és nagyobb felelősséggel ruházta volna fel a kormányt a szociális jóléti programokat illetően. Ezenkívül biztosítani szerette volna a teljes, nemek közötti egyenlőséget a közintézményekben és vállalatokban, és fenntartott volna helyeket az őslakosok képviselőinek a törvényhozásban. Egy új nemzeti egészségügyi rendszer is a terv része volt.
Gabriel Boric, a januárban nagy többséggel megválasztott fiatal, baloldali elnök az eredményről élő tévéközvetítésben azt mondta: „Ma Chile népe hangosan és világosan beszélt.” Ugyanakkor Boric nyilvánvalóvá tette, hogy nem mondanak le az alkotmánymódosításról, szerinte szélesebb körű párbeszéddel, „nagyobb tisztelettel és odafigyeléssel” eljuthatnak majd egy olyan javaslatig, ami Chile többségének megfelel. (CNN)