A tervet a tavalyi Nobel-békedíjasok, Maria Ressa és Dmitrij Muratov mutatták be az oslói Szólásszabadság-konferencián.
Szerintük most a technológiában rejlő hatalmas potenciált a társadalmaink fejlődésében aláásta a domináns online platformok üzleti modellje és kialakítása, de „az igazi emberi haladás abból fakad, hogy a technológiát mindenki jogainak és szabadságának előmozdítására használják fel”, nem kellene feláldozni kevesek gazdagságáért és hatalmáért.
Arra buzdítják a jogtisztelő demokráciákat, hogy ébredjenek fel arra az egzisztenciális veszélyre, hogy az információs ökoszisztémák torzulnak az emberek adatainak és figyelmének gyűjtését célzó Big Tech üzleti modell miatt, ami aláássa a komoly újságírást, és polarizálja a vitákat a társadalomban és a politikai életben.
„Amikor a tények opcionálissá válnak, és a bizalom megszűnik, többé nem leszünk képesek számon kérni a hatalmat. Olyan nyilvános szférára van szükségünk, ahol a bizalom egészséges eszmecserével való előmozdítását nagyobbra értékelik, mint a vállalati profitot, és ahol a szigorú újságírás át tudja vágni a zajt” – írják.
A világ számos kormánya kihasználta e platformok mohóságát a hatalom megragadására és megszilárdítására, ezért támadják és hallgattatják el a szabad sajtót is. „Nyilvánvaló, hogy ezekben a kormányokban nem lehet megbízni a válság kezelésében. De jogainkat sem szabad a technológiai vállalatok kezébe adnunk egy olyan megromlott üzleti modell fenntartására, amelyik aktívan támogatja a dezinformációt, a gyűlöletbeszédet és a visszaéléseket” – írják.
A People vs. Big Tech oldalon megjelent manifesztó szerint a nagy tech-cégek kezébe tett hatalom miatt felálló, mérgező információs ökoszisztéma nem elkerülhetetlen. „A hatalmon lévőknek ki kell venniük a részüket egy olyan világ felépítésében, ami az emberi jogokat, a méltóságot és a biztonságot helyezi előtérbe, többek között a tudományos és újságírói módszerek és a tesztelt tudás megőrzésével”.
Ehhez véget kell vetnünk a profitorientált megfigyelési üzleti modellnek.
A Nobel-díjasok (és az itt felsorolt támogatóik) több intézményt is felszólítanak, hogy az alábbi 10 pontot valósítsák meg.
A világ jogtisztelő, demokratikus kormányaitól azt kérik, hogy:
1. Követeljék a technológiai vállalatokat, hogy végezzenek független emberi jogi hatásvizsgálatokat, amiket nyilvánosságra kell hozniuk, valamint követeljenek átláthatóságot az üzleti tevékenységük minden aspektusában – a tartalom moderálásától az algoritmusok hatásain át az adatfeldolgozáson át az integritási politikákig!
2. Védje meg a polgárok magánélethez való jogát szilárd adatvédelmi törvényekkel!
3. Nyilvánosan ítéljék el a szabad sajtóval és az újságírókkal szembeni visszaéléseket világszerte, és vállaljanak finanszírozást és segítséget a megtámadott független médiának és újságíróknak!
Az EU-t ezekre szólítják fel:
4. Legyen ambiciózus a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló törvények betartatásában, hogy ezek a törvények többet jelentsenek, mint „plusz papírmunka” a vállalatoknak, üzleti modelljük megváltoztatására kényszerítsék őket, például szüntessék meg az alapvető jogokat fenyegető, dezinformációt terjesztő és gyűlöletkeltő algoritmikus üzeneteket, beleértve azokat az eseteket is, amikor a kockázatok az EU határain kívülről származnak!
5. Sürgősen készítsen törvényjavaslatot a megfigyelő reklámok betiltására, felismerve, hogy ez a gyakorlat alapvetően összeegyeztethetetlen az emberi jogokkal!
6. Megfelelően tartassák be az EU általános adatvédelmi rendeletét, hogy az emberek jogai az adataikhoz végre valóban védve legyenek!
7. A készülő európai médiaszabadságról szóló törvénybe foglaljanak bele erős biztosítékokat az újságírók biztonságára, a média fenntarthatóságára és a digitális tér demokratikus garanciáira!
8. Védjék meg a média szabadságát a dezinformáció visszaszorításával! Ez azt jelenti, hogy semmilyen szervezetre vagy magánszemélyre nem vonatkozhatnak különleges mentességek vagy kivételek semmilyen új technológiai vagy médiajogszabályban. A globalizált információáramlással ez biankó csekket adna azoknak a kormányoknak és nem állami szereplőknek, amik ipari méretű dezinformációt termelnek, hogy kárt okozzanak a demokráciákban és polarizálják a társadalmakat mindenhol.
9. Túl nagy befolyásuk van, ezért gátat kell szabni a lobbizásnak, megakadályozni, hogy a kezdeményezéseiket úgy adják el, mintha azok a közemberek akaratát tükröznék, akadályozni kell az átjárást a nagy technológiai cégek vezető pozíciói és az állami állások között!
Az ENSZ-t pedig arra szólítják fel, hogy:
10. Hozza létre az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottját (SESJ), aki megkérdőjelezi a jelenlegi status quót, és megemeli az újságírók elleni bűncselekmények költségeit!