Newsgép

Minden hír egy helyen!

„A szívhang meghallgatása miatt nem lesz kevesebb abortusz, ez csak a megalázás eszköze”

„A szívhang meghallgatása miatt nem lesz kevesebb abortusz, ez csak a megalázás eszköze”

Hétfő délután szép csendben egy közleményt adott ki Pintér Sándor belügyminiszter, amelyben kacifántosan úgy fogalmaztak, hogy „a szívdobbanás korszerű eszközökkel már a várandósság korai szakaszában kimutatható, ezért a szakmai irányelv teljesebb körben ajánlja a tájékoztatást a várandós nő számára.” A Magyar Közlöny végül egyértelműsítette, hogy miről is szól ez az új rendelet: minden nőnek meg kell hallgatnia a magzat szívhangját az abortusz előtt. A Patent Egyesület, nők jogaiért küzdő civil szervezet munkatársaival beszélgettünk a törvénymódosításról.„Mindenképpen iszonyatosan dühítő ez az egész, de annyira nem váratlan. Ez egy hosszú évek óta tartó folyamat, amelynek ez csak a következő lépése. Ezt lopakodó szigornak szoktunk nevezni, miszerint nyíltan nem állnak bele egy teljes tiltásba, hanem csak apró, alattomos lépésekkel teszik egyre nehezebbé és egyre nehezebben elérhetővé az abortuszt a nők számára” – kezdi Petrás Boglárka, a Patent munkatársa.Les Krisztina, a Patent másik munkatársa szerint az is nagyon bosszantó, hogy a kormány ismét szakmai egyeztetés, nyílt kommunikáció nélkül, sunyi módon hozta meg ezt a rendeletet.Azt viszont rögtön az elején leszögezik, hogy a szívhang meghallgatása által nem lesz kevesebb abortusz. „Azon kívül, hogy ezek a nők rosszabbul fogják érezni magukat, semmit nem fog elérni ez a fajta változtatás: nem lesz tőle kevesebb abortusz, hanem egyszerűen azok a nők, akik az abortusz mellett döntenek bármilyen okból, sokkal de sokkal rosszabbul fogják érezni magukat. Ez egy büntetés, ez a megalázásnak egy eszköze és abszolút eredménytelen marad” – vélekedik Les Krisztina.Petrás Boglárka hozzáteszi, hogy semmilyen egészségügyi indoka nincs a szívhang meghallgatásának, és a nők az abortusz előtti kötelező nőgyógyászati vizsgálaton eddig is meghallgathatták, ha akarták, „de az, hogy egy pecsétes papírral mehetnek csak el elvégeztetni a beavatkozást, ez csak egy nyomasztó eszköz.”Más kérdés, hogy a gyakorlatban a szívhang meghallgatása miként fog lezajlani. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvénynek ugyanis eddig is volt egy olyan melléklete, amely arról rendelkezett, hogy a kezelőorvosnak ki kell töltenie egy kérdőlapot, amelyen többek között szerepelt, hogy hány hetes a magzat, és azt továbbítania kellett a családsegítő szolgálatnak. Ugyanis a magyar szabályozás szerint csak a 12. hétig végezhető abortusz. Ez a kérdőlap egészül ki most azzal a bekezdéssel, ami igazolja, hogy a nő meghallgatta-e a szívhangot. Les Krisztina szerint egyelőre kiszámíthatatlan, hogy az orvosok hogyan fogják a gyakorlatban megvalósítani ezt az új változtatást, ahogy a védőnők esetében is rájuk van bízva, hogy hogyan zajlanak a terhességmegszakítást megelőző konzultációk. A Patent Egyesület munkatársai szerint viszont rengeteg tévhit él a társadalomban azzal kapcsolatban, hogy egy nő mit él át, amikor abortusz mellett dönt. „A «jókedvében megy abortuszra» egy jobboldali narratíva, ők azzal szokták vádolni a nőket, hogy felelőtlenek, nem vállalják a következményeket, mintha büntetésként el kellene viselniük azt, hogy ki kell hordaniuk egy terhességet azért, mert szexelni mertek. Emellett az él nagyon erősen az emberekben, azok között is, akik támogatják az abortuszhoz való hozzáférés jogát, hogy ez valami tragikus, egy életet meghatározó, traumatizáló dolog, de a valóságban fontos lenne arról beszélni, hogy ezer és egy oka van annak, hogy egy nő miért dönt abortusz mellett, és könnyen lehet, hogy nem traumatizálódva fog kijönni a műtőből, hanem megkönnyebbülve” – magyarázza Petrás Boglárka.Les Krisztina hozzáteszi, hogy a megkönnyebbülés a leggyakoribb érzés az abortusz után, egy Social Science & Medicine tudományos lapban megjelent kutatás szerint a terhességmegszakításon átesett nők 95 százaléka 5 évvel az abortusz után is ezt az érzést jelölte meg. „Az abortusz körüli rossz és nehéz érzéseket a társadalomban lévő óriási stigma és ezeknek a nőknek a folyamatos megalázása okozza. Borzasztó fontos, hogy amikor az abortuszról beszélünk, akkor teret adjunk minden érzésnek és nagyon fontos annak is teret adni, hogy valakinek ez egy egyértelmű döntés, amit alaposan átgondol. De ezeknek mind bele kell férnie, amikor az abortuszról beszélünk és nem emelhetjük ki azt, hogy ez egy traumatikus szörnyű dolog, mert rengeteg esetben nem az, és ezeket az érzéseket nem vehetjük el a nőktől” – vélekedik Les Krisztina.Petrás Boglárka szerint az, hogy ha valaki bűntudat érez vagy szégyelli magát a terhességmegszakítás miatt, nagyon sokszor arra vezethető vissza, hogy például a műtétet megelőző két kötelező tanácsadáson megszégyenítették. Szerinte hogyha „elfogadnánk azt, hogy a nők képesek önállóan felelős döntést hozni az életükről, akkor valószínűleg sokkal kevésbé lennének jellemzőek ezek a nehéz érzések.”Ráadásul ha egy nő a nyomasztásnak köszönhetően mégis úgy dönt, hogy belemegy a terhességbe, onnantól kezdve az állam leveszi róla a kezét, és nem foglalkozik tovább vele.„Ha belegondolunk, azokkal a nőkkel sem foglalkozik az állam, akik szeretnének anyává válni, nekik is nagyon nehéz helyzetük van Magyarországon: iszonyú alacsony a gyerekek után járó ellátásoknak az összege, a szülészeti erőszakról rengeteget lehet hallani, a nők nem dönthetik el, hogy kinél szeretnének szülni, nincs gyerekorvos, nincs háziorvos, az oktatás romokban. Innen látszik, hogy egyáltalán nem életvédelemről van szó, mert akkor azokkal a gyerekekkel foglalkoznának, akik már megszülettek, és nem a nők feletti hatalomgyakorlással” – mondja Petrás Boglárka.A Patent munkatársai azt is problematikusnak látják, hogy a kormány még olyan formában sem foglalkozik a születésszabályozással, hogy például elérhetőbbé tegyék a fogamzásgátlást, sőt a homofób törvény miatt minden szexuális felvilágosító, nevelő programot kitiltottak az iskolákból, így a fiataloknak még kevesebb esélyük van korszerű felvilágosításhoz jutni. A címlapképet a lengyelországi abortuszt tiltó törvény elleni tüntetésen készítette az AFP munkatársa. 

Hétfő délután szép csendben egy közleményt adott ki Pintér Sándor belügyminiszter, amelyben kacifántosan úgy fogalmaztak, hogy „a szívdobbanás korszerű eszközökkel már a várandósság korai szakaszában kimutatható, ezért a szakmai irányelv teljesebb körben ajánlja a tájékoztatást a várandós nő számára.” A Magyar Közlöny végül egyértelműsítette, hogy miről is szól ez az új rendelet: minden nőnek meg kell hallgatnia a magzat szívhangját az abortusz előtt. A Patent Egyesület, nők jogaiért küzdő civil szervezet munkatársaival beszélgettünk a törvénymódosításról.

„Mindenképpen iszonyatosan dühítő ez az egész, de annyira nem váratlan. Ez egy hosszú évek óta tartó folyamat, amelynek ez csak a következő lépése. Ezt lopakodó szigornak szoktunk nevezni, miszerint nyíltan nem állnak bele egy teljes tiltásba, hanem csak apró, alattomos lépésekkel teszik egyre nehezebbé és egyre nehezebben elérhetővé az abortuszt a nők számára” – kezdi Petrás Boglárka, a Patent munkatársa.

Les Krisztina, a Patent másik munkatársa szerint az is nagyon bosszantó, hogy a kormány ismét szakmai egyeztetés, nyílt kommunikáció nélkül, sunyi módon hozta meg ezt a rendeletet.

Azt viszont rögtön az elején leszögezik, hogy a szívhang meghallgatása által nem lesz kevesebb abortusz. „Azon kívül, hogy ezek a nők rosszabbul fogják érezni magukat, semmit nem fog elérni ez a fajta változtatás: nem lesz tőle kevesebb abortusz, hanem egyszerűen azok a nők, akik az abortusz mellett döntenek bármilyen okból, sokkal de sokkal rosszabbul fogják érezni magukat. Ez egy büntetés, ez a megalázásnak egy eszköze és abszolút eredménytelen marad” – vélekedik Les Krisztina.

Petrás Boglárka hozzáteszi, hogy semmilyen egészségügyi indoka nincs a szívhang meghallgatásának, és a nők az abortusz előtti kötelező nőgyógyászati vizsgálaton eddig is meghallgathatták, ha akarták, „de az, hogy egy pecsétes papírral mehetnek csak el elvégeztetni a beavatkozást, ez csak egy nyomasztó eszköz.”

Más kérdés, hogy a gyakorlatban a szívhang meghallgatása miként fog lezajlani. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvénynek ugyanis eddig is volt egy olyan melléklete, amely arról rendelkezett, hogy a kezelőorvosnak ki kell töltenie egy kérdőlapot, amelyen többek között szerepelt, hogy hány hetes a magzat, és azt továbbítania kellett a családsegítő szolgálatnak. Ugyanis a magyar szabályozás szerint csak a 12. hétig végezhető abortusz. Ez a kérdőlap egészül ki most azzal a bekezdéssel, ami igazolja, hogy a nő meghallgatta-e a szívhangot.

Les Krisztina szerint egyelőre kiszámíthatatlan, hogy az orvosok hogyan fogják a gyakorlatban megvalósítani ezt az új változtatást, ahogy a védőnők esetében is rájuk van bízva, hogy hogyan zajlanak a terhességmegszakítást megelőző konzultációk. A Patent Egyesület munkatársai szerint viszont rengeteg tévhit él a társadalomban azzal kapcsolatban, hogy egy nő mit él át, amikor abortusz mellett dönt.

„A «jókedvében megy abortuszra» egy jobboldali narratíva, ők azzal szokták vádolni a nőket, hogy felelőtlenek, nem vállalják a következményeket, mintha büntetésként el kellene viselniük azt, hogy ki kell hordaniuk egy terhességet azért, mert szexelni mertek. Emellett az él nagyon erősen az emberekben, azok között is, akik támogatják az abortuszhoz való hozzáférés jogát, hogy ez valami tragikus, egy életet meghatározó, traumatizáló dolog, de a valóságban fontos lenne arról beszélni, hogy ezer és egy oka van annak, hogy egy nő miért dönt abortusz mellett, és könnyen lehet, hogy nem traumatizálódva fog kijönni a műtőből, hanem megkönnyebbülve” – magyarázza Petrás Boglárka.

Les Krisztina hozzáteszi, hogy a megkönnyebbülés a leggyakoribb érzés az abortusz után, egy Social Science & Medicine tudományos lapban megjelent kutatás szerint a terhességmegszakításon átesett nők 95 százaléka 5 évvel az abortusz után is ezt az érzést jelölte meg.

„Az abortusz körüli rossz és nehéz érzéseket a társadalomban lévő óriási stigma és ezeknek a nőknek a folyamatos megalázása okozza. Borzasztó fontos, hogy amikor az abortuszról beszélünk, akkor teret adjunk minden érzésnek és nagyon fontos annak is teret adni, hogy valakinek ez egy egyértelmű döntés, amit alaposan átgondol. De ezeknek mind bele kell férnie, amikor az abortuszról beszélünk és nem emelhetjük ki azt, hogy ez egy traumatikus szörnyű dolog, mert rengeteg esetben nem az, és ezeket az érzéseket nem vehetjük el a nőktől” – vélekedik Les Krisztina.

Petrás Boglárka szerint az, hogy ha valaki bűntudat érez vagy szégyelli magát a terhességmegszakítás miatt, nagyon sokszor arra vezethető vissza, hogy például a műtétet megelőző két kötelező tanácsadáson megszégyenítették. Szerinte hogyha „elfogadnánk azt, hogy a nők képesek önállóan felelős döntést hozni az életükről, akkor valószínűleg sokkal kevésbé lennének jellemzőek ezek a nehéz érzések.”

Ráadásul ha egy nő a nyomasztásnak köszönhetően mégis úgy dönt, hogy belemegy a terhességbe, onnantól kezdve az állam leveszi róla a kezét, és nem foglalkozik tovább vele.

„Ha belegondolunk, azokkal a nőkkel sem foglalkozik az állam, akik szeretnének anyává válni, nekik is nagyon nehéz helyzetük van Magyarországon: iszonyú alacsony a gyerekek után járó ellátásoknak az összege, a szülészeti erőszakról rengeteget lehet hallani, a nők nem dönthetik el, hogy kinél szeretnének szülni, nincs gyerekorvos, nincs háziorvos, az oktatás romokban. Innen látszik, hogy egyáltalán nem életvédelemről van szó, mert akkor azokkal a gyerekekkel foglalkoznának, akik már megszülettek, és nem a nők feletti hatalomgyakorlással” – mondja Petrás Boglárka.

A Patent munkatársai azt is problematikusnak látják, hogy a kormány még olyan formában sem foglalkozik a születésszabályozással, hogy például elérhetőbbé tegyék a fogamzásgátlást, sőt a homofób törvény miatt minden szexuális felvilágosító, nevelő programot kitiltottak az iskolákból, így a fiataloknak még kevesebb esélyük van korszerű felvilágosításhoz jutni.

A címlapképet a lengyelországi abortuszt tiltó törvény elleni tüntetésen készítette az AFP munkatársa.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük