A KSH statisztikái mindig 1-2 hónappal korábbi állapotot tükröznek, de így is egyre jobban kirajzolódik egy nagyon rossz forgatókönyv: tartósan magas marad az infláció, miközben a lakossági kiskereskedelmi fogyasztás stagnál vagy visszaesik. Júliusban 13,7 százalékos lett az infláció (az élelmiszerek ára tavalyhoz viszonyítva 27 százalékkal emelkedett), ami megerősítette azokat a vélekedéseket, melyek szerint öles léptekkel halad a magyar gazdaság a stagfláció irányába. Ennek fő jellemzője, hogy a tartós drágulás, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdasági visszaesés egyszerre van jelen.
A KSH hétfőn publikált adataiból is látszik, hogy míg a kiskereskedelmi üzletek forgalma főleg az üzemanyag miatt 3,8 százalékkal növekedett, addig az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,9 százalékkal mérséklődött. Ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal esett vissza.
A fő kérdés mindig is az volt, hogy a fogyasztás meddig tud lépést tartani az inflációval. Már az idén januári adatok alapján is azt írtuk, hogy elemzői vélemények szerint vannak arra utaló aggasztó jelek, miszerint a magas infláció miatt visszaesik a lakossági fogyasztás. Ez bekövetkezett, a számok ráadásul azt mutatják, hogy az infláció miatt elképesztő összegeket hagynak az emberek a boltokban, de összességében kevesebb dolgot vásárolnak – tehát egyre rosszabbul élnek.
686 milliárd forint – összesen ennyi volt júliusban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma. Ez a tavaly karácsonyi költést is übereli (ami 674 milliárd forint volt), pedig abban az időszakban mindig tetőzik a kiadás. A tavaly júliusi a kanyarban sincs, akkor 579 milliárd forint maradt a boltokban. Most 2018-ig lehet látni a KSH számait, és azóta először fordul elő, hogy a karácsonyi költés összegét meghaladja a következő július forgalma. Tehát az emberek mintegy 100 milliárd forinttal többet hagytak a pénztárnál, ellenben a megvásárolt élelmiszer mennyisége 2,9 százalékkal csökkent.
„Az már látszik, hogy nem jut mindenre, amire korábban jutott” – mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Felhívta a figyelmet arra, hogy az üzemanyag nélkül a kiskereskedelmi üzletek forgalma összességében is 0,7 százalékkal csökkent, amire legutóbb 2021 áprilisában volt példa, tehát az utolsó covidlezárásos hónap után először mutatkoznak ismét a visszaesés jelei. A hatósági áras üzemanyagból viszont olyan elképesztő mennyiség fogyott, hogy önmagában ez a 0,7 százalékos visszaesést 3,8 százalékos növekedéssé varázsolja.
A java még nem látszik a júliusi statisztikában, hiszen a sokkoló rezsiszámlák csak augusztus végén, szeptember elején érkeztek. Ez garantáltan lök egyet a lefelé tartó spirálon: a bolti kereslet visszaesése érinteni fogja az importot, az előrejelzések szerint így az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedévében jó eséllyel technikai recesszióba fordul az ország.