Ahogy azt minden előrejelzés megjósolta, Liz Trusst választotta elnökéül a brit konzervatív párt hétfőn. Ebből következik, hogy keddtől ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke. A párttagok által leadott szavazatok közül 81 326-ot kapott, míg riválisa, Rishi Sunak 60 399-et.
Nehéz időszakban veszi át a kormányzást: az ellenzéki munkáspárt tavaly év vége óta népszerűbb, mint a kormányzó konzervatívok; és amióta eldőlt, hogy Boris Johnsonnak távoznia kell, a különbség tovább nőtt a két rivális között a baloldal javára.
Az infláció és az energiárak brutális emelkedése Nagy-Britanniát sem kíméli, a brit lapok elsősorban azzal foglalkoznak ezekben a napokban, hogy mit tesz a piacbarát, az állami újraelosztás szerepét csökkenteni kívánó új kormányfő ebben a helyzetben. Az ellenzék azonnali rezsicsökkentést követel.
Nagy-Britanniának súlyos vitája van az EU-val, mert újra akarja tárgyalni a Brexitet keservessé tévő, úgynevezett északír protokollt, vagyis az ír sziget északi részének viszonyát az európai közös piaccal. 2016 óta tart erről a vita Brüsszel és London között, és a feszültség az elmúlt hónapokban csak növekedett. Az ír és a francia kormányokkal is éleshangú vitába keveredett maga Truss is, aki külügyminiszterként próbálja átnyomni az európaiakon az újabb brit igényeket.
Bár a konzervatívok immár 12 éve megszakítás nélkül kormányoznak Nagy-Britanniában, a pártot belső válságok sora tette feszültté. 2016 óta Truss lesz a negyedik pártelnök-miniszterelnök, és az utóbbi évek belső vitái nyomán sok a sértett ember és az egymással szemben ágáló csoportosulás.
A párt parlamenti képviselőinek többsége öt, egymást követő előválasztási fordulóban is Rishi Sunak eddigi pénzügyminisztert támogatta, és Liz Truss az ötödik fordulóig csak a harmadik helyezett volt a képviselői szavazatok alapján. Úgyhogy a frakció többségének akarata ellenére veheti most át a kormányzást. Ugyanis az utolsó, mindent eldöntő fordulóban, amikor már csak két jelölt maradt, a párt összes tagja szavazhatott, és a párttagok a pártelittel szemben inkább Truss mellé állt.
Jobbra fordult, mire lediplomázott
Liz Truss 1975-ben született, az apja egyetemi matematikatanár, az anyja óvónőként majd tanítóként dolgozott, és mindketten elkötelezett baloldaliak voltak. Truss azt mondta, hogy a szülei balra álltak a Munkáspárttól is. Az édesanyja még egy nukleáris leszerelést követelő, a Thatcher-kormányt élesen kritizáló civil szervezet aktivistája is volt, és rendszeresen tüntetett a 80-as évek konzervatív kormánya ellen.
Truss fokozatosan fordult a jobboldal felé. Oxfordi egyetemistaként még a liberális demokrata párt ifjúsági szervezetének egyik vezetője volt, és többek között a királyság felszámolása és a marihuána legalizálása mellett érvelt. Ám mire befejezte a tanulmányait, már a konzervatívokhoz csatlakozott, ahol a piacpárti elveit gazdasági kérdésekben továbbra is megtartotta.
Könyvelő lett, és többek között olyan óriáscégeknél dolgozott, mint a Shell. Hozzáment egy egyetemi évfolyamtársához, aki szintén könyvelő lett. Két lányuk született, és a házasságuk azt is túlélte, hogy 2004-2005-ben Truss egy konzervatív és szintén házas képviselővel járt együtt néhány hónapig, akit egyébként a párt a mentorának jelölt ki, amikor komolyan kezdett politizálni.
Kerületi önkormányzatból a külügy élére
Első két alkalommal nagyon nehéz körzetekben indult a parlamenti képviselőségért, és nem is nyert mandátumot. Az első választott tisztsége egy önkormányzati képviselőség volt egy londoni kerületben. Közben egyre aktívabban vetette bele magát a párt szervezésébe, és a párt piacpárti, jobboldali szárnyának háttérintézményéhez ment dolgozni.
Azóta is ugyanazt képviseli: szerinte adócsökkentéssel és a bürokrácia leépítésével, a cégek helyzetének könnyítésével kell Nagy-Britanniát megerősíteni, és a versenyképesség növelése az állam legfontosabb feladata. Ugyanakkor a neoliberalizmust idéző gazdaságpolitikai felfogása mellett emberjogi és környezetvédelmi kérdésekben inkább középre húzott.
Truss 2010-ben lett először parlamenti képviselő, miután az akkori pártelnök, David Cameron egy sokkal könnyebben nyerhető körzethez segítette, mint ahol korábban próbálkozott. Simán győzött is, és azóta is tartja a képviselői mandátumát. Az egyik első fő témája az oktatás színvonalának emelése volt, különösen a matematika tananyag erősítéséért küzdött. Ennek nyomán 2012-ben államtitkári pozíciót kapott az oktatási tárcánál. A 2014-es választás után még feljebb lépett, és környezetvédelmi miniszter lett. Ebben a minőségében támogatója volt a klímavédelmi programoknak és a veszélyes növényvédőszerek elleni fellépésnek.
2016-ban a Brexit népszavazás kampányában Truss határozottan Nagy-Britannia EU-s tagsága mellett kampányolt. Azt mondta, hogy rosszul járna az Egyesült Királyság gazdasága a kilépéssel, „nem ilyen világot akarok a lányaimnak” mondta a tagság felmondásának lehetőségéről. A népszavazás után elfogadta a választók akaratát, és azt mondta, hogy most ki kell hozni a legtöbbet a kiválásból. Cameron belebukott a népszavazás eredményébe, és az a Theresa May alakított kormányt, aki eredetileg szintén Brexit-ellenes volt, de Trusshoz hasonlóan elfogadta az új helyzetet, és megkezdte a kilépési tárgyalásokat Brüsszellel. May első kormányában az igazságügyi tárcát bízta Trussra, majd a 2017-es kormányban a pénzügyminiszter titkárságát vezette. Bár ekkor éppen nem volt miniszter, de tanácskozási joggal részt vehetett a kormányüléseken továbbra is.
Theresa May 2019-ben belebukott abba, hogy nem bírt dűlőre jutni az EU-val a kilépés feltételeiről, és Truss bejelentette, hogy indulni akar a megüresedett pártelnöki-miniszterelnöki székért. Azonban nem kapott elég támogatást a parlamenti frakciótól, és ezért végül Boris Johnson mellé állt. Johnson simán győzött, és az egyik legnehezebb pozícióval jutalmazta Trusst: a nemzetközi kereskedelemért felelős miniszterré nevezte ki, ami azt jelentette, hogy nagyon komoly szerepet kapott a Brexit feltételeinek kitárgyalásában.
Johnson tavaly szeptemberben tette meg külügyminiszternek Liz Trusst, akinek évtizedek óta nem látott külpolitikai válságokat kellett kezelnie: az EU-s vitákat és az orosz-ukrán háborút egyszerre.
Truss határozottan USA-párti, az EU-val keményen tárgyaló, az oroszokkal szemben agresszív külpolitikát vitt az elmúlt egy évben. Kínával szemben konfrontatívabb, Szaúd-Ariábával viszont barátságosabb politikát vitt elődeinél.
A brit kormány nagyon komoly támogatást nyújt Ukrajnának. Az USA után a legtöbb fegyvert szállították, kiképzéssel és titkosszolgálati értesülésekkel segítik az orosz agresszió ellen harcoló országot. A britek az EU-s szankcióknál szigorúbbakat vezettek be az oroszok ellen, és a királyság kormánya volt az egyetlen, amelyik az amerikaian kívül már tavaly ősszel határozottan állította, hogy Putyin hamarosan elindítja a háborút. Truss következetesen képviselte ezt az atlanti vonalat a kormányában is, és a mostani kampányában azt ígérte, hogy az eddiginél jóval többet fog költeni a hadseregre.
Pragmatikus piacpárti politikát ígér
Amikor idén nyáron Johnsont megbuktatták a saját emberei, Truss nem csatlakozott az egymás után lemondó minisztertársaihoz. Azt mondta, hogy lojális típus, úgyhogy nem vesz részt a főnöke elleni szervezkedésben még gesztusok szintjén sem. Johnson közvetlenül abba bukott bele, hogy a járványügyi korlátozások idején bulikat tartott, majd ezeket letagadta – megbuktatásának fő oka ugyanakkor az ellenzék erősödése lehetett.
Truss egész politikai karrierje alatt azt képviselte, hogy az állami újraelosztás mértékét nem szabad emelni, és a jólétet nem a támogatások növelése, hanem az adók csökkentése hozhatja el. A mostani kampányában is ezt képviselte, hozzátéve, hogy a bontakozó gazdasági válságban is adót akar csökkenteni, akár annak az árán is, hogy az államnak hiteleket kelljen felvennie a kieső bevételek kompenzálására. Emlékeztetett, hogy a brit kormány eladósodottsága kirívóan alacsony a fejlett országok között, és bőven belefér új kölcsönök felvétele, ha a cégek terheinek könnyítése a cél.
Ugyanakkor a brutálisan emelkedő energiaárak miatt az utóbbi napokban a kampánystábja azt terjesztette el a brit sajtóban, hogy a királyság lakói arra számíthatnak, hogy a Truss-kormány egy héten belül befagyasztja a rezsiárakat. Állítólag ezt az energiaszolgáltatók állami támogatásával kompenzálnák, amit hitelből finanszírozna a költségvetés. Ezzel Truss stábja azt kívánta jelezni, hogy az új miniszterelnök pragmatikus politikus, aki a körülmények kényszere alatt képes engedni piacpárti elveiből, és nem lesz szociálisan teljesen érzéketlen.