Newsgép

Minden hír egy helyen!

Balos családból jön, liberális diák volt, és most adócsökkentést ígér az új brit kormányfő

Balos családból jön, liberális diák volt, és most adócsökkentést ígér az új brit kormányfő

Ahogy azt minden előrejelzés megjósolta, Liz Trusst választotta elnökéül a brit konzervatív párt hétfőn. Ebből következik, hogy keddtől ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke. A párttagok által leadott szavazatok közül 81 326-ot kapott, míg riválisa, Rishi Sunak 60 399-et.

Nehéz időszakban veszi át a kormányzást: az ellenzéki munkáspárt tavaly év vége óta népszerűbb, mint a kormányzó konzervatívok; és amióta eldőlt, hogy Boris Johnsonnak távoznia kell, a különbség tovább nőtt a két rivális között a baloldal javára.

Az infláció és az energiárak brutális emelkedése Nagy-Britanniát sem kíméli, a brit lapok elsősorban azzal foglalkoznak ezekben a napokban, hogy mit tesz a piacbarát, az állami újraelosztás szerepét csökkenteni kívánó új kormányfő ebben a helyzetben. Az ellenzék azonnali rezsicsökkentést követel.

Nagy-Britanniának súlyos vitája van az EU-val, mert újra akarja tárgyalni a Brexitet keservessé tévő, úgynevezett északír protokollt, vagyis az ír sziget északi részének viszonyát az európai közös piaccal. 2016 óta tart erről a vita Brüsszel és London között, és a feszültség az elmúlt hónapokban csak növekedett. Az ír és a francia kormányokkal is éleshangú vitába keveredett maga Truss is, aki külügyminiszterként próbálja átnyomni az európaiakon az újabb brit igényeket.

Bár a konzervatívok immár 12 éve megszakítás nélkül kormányoznak Nagy-Britanniában, a pártot belső válságok sora tette feszültté. 2016 óta Truss lesz a negyedik pártelnök-miniszterelnök, és az utóbbi évek belső vitái nyomán sok a sértett ember és az egymással szemben ágáló csoportosulás.

A párt parlamenti képviselőinek többsége öt, egymást követő előválasztási fordulóban is Rishi Sunak eddigi pénzügyminisztert támogatta, és Liz Truss az ötödik fordulóig csak a harmadik helyezett volt a képviselői szavazatok alapján. Úgyhogy a frakció többségének akarata ellenére veheti most át a kormányzást. Ugyanis az utolsó, mindent eldöntő fordulóban, amikor már csak két jelölt maradt, a párt összes tagja szavazhatott, és a párttagok a pártelittel szemben inkább Truss mellé állt.

Jobbra fordult, mire lediplomázott

Liz Truss 1975-ben született, az apja egyetemi matematikatanár, az anyja óvónőként majd tanítóként dolgozott, és mindketten elkötelezett baloldaliak voltak. Truss azt mondta, hogy a szülei balra álltak a Munkáspárttól is. Az édesanyja még egy nukleáris leszerelést követelő, a Thatcher-kormányt élesen kritizáló civil szervezet aktivistája is volt, és rendszeresen tüntetett a 80-as évek konzervatív kormánya ellen.

Truss fokozatosan fordult a jobboldal felé. Oxfordi egyetemistaként még a liberális demokrata párt ifjúsági szervezetének egyik vezetője volt, és többek között a királyság felszámolása és a marihuána legalizálása mellett érvelt. Ám mire befejezte a tanulmányait, már a konzervatívokhoz csatlakozott, ahol a piacpárti elveit gazdasági kérdésekben továbbra is megtartotta.

Könyvelő lett, és többek között olyan óriáscégeknél dolgozott, mint a Shell. Hozzáment egy egyetemi évfolyamtársához, aki szintén könyvelő lett. Két lányuk született, és a házasságuk azt is túlélte, hogy 2004-2005-ben Truss egy konzervatív és szintén házas képviselővel járt együtt néhány hónapig, akit egyébként a párt a mentorának jelölt ki, amikor komolyan kezdett politizálni.

Kerületi önkormányzatból a külügy élére

Első két alkalommal nagyon nehéz körzetekben indult a parlamenti képviselőségért, és nem is nyert mandátumot. Az első választott tisztsége egy önkormányzati képviselőség volt egy londoni kerületben. Közben egyre aktívabban vetette bele magát a párt szervezésébe, és a párt piacpárti, jobboldali szárnyának háttérintézményéhez ment dolgozni.

Azóta is ugyanazt képviseli: szerinte adócsökkentéssel és a bürokrácia leépítésével, a cégek helyzetének könnyítésével kell Nagy-Britanniát megerősíteni, és a versenyképesség növelése az állam legfontosabb feladata. Ugyanakkor a neoliberalizmust idéző gazdaságpolitikai felfogása mellett emberjogi és környezetvédelmi kérdésekben inkább középre húzott.

Truss 2010-ben lett először parlamenti képviselő, miután az akkori pártelnök, David Cameron egy sokkal könnyebben nyerhető körzethez segítette, mint ahol korábban próbálkozott. Simán győzött is, és azóta is tartja a képviselői mandátumát. Az egyik első fő témája az oktatás színvonalának emelése volt, különösen a matematika tananyag erősítéséért küzdött. Ennek nyomán 2012-ben államtitkári pozíciót kapott az oktatási tárcánál. A 2014-es választás után még feljebb lépett, és környezetvédelmi miniszter lett. Ebben a minőségében támogatója volt a klímavédelmi programoknak és a veszélyes növényvédőszerek elleni fellépésnek.

2016-ban a Brexit népszavazás kampányában Truss határozottan Nagy-Britannia EU-s tagsága mellett kampányolt. Azt mondta, hogy rosszul járna az Egyesült Királyság gazdasága a kilépéssel, „nem ilyen világot akarok a lányaimnak” mondta a tagság felmondásának lehetőségéről. A népszavazás után elfogadta a választók akaratát, és azt mondta, hogy most ki kell hozni a legtöbbet a kiválásból. Cameron belebukott a népszavazás eredményébe, és az a Theresa May alakított kormányt, aki eredetileg szintén Brexit-ellenes volt, de Trusshoz hasonlóan elfogadta az új helyzetet, és megkezdte a kilépési tárgyalásokat Brüsszellel. May első kormányában az igazságügyi tárcát bízta Trussra, majd a 2017-es kormányban a pénzügyminiszter titkárságát vezette. Bár ekkor éppen nem volt miniszter, de tanácskozási joggal részt vehetett a kormányüléseken továbbra is.

Theresa May 2019-ben belebukott abba, hogy nem bírt dűlőre jutni az EU-val a kilépés feltételeiről, és Truss bejelentette, hogy indulni akar a megüresedett pártelnöki-miniszterelnöki székért. Azonban nem kapott elég támogatást a parlamenti frakciótól, és ezért végül Boris Johnson mellé állt. Johnson simán győzött, és az egyik legnehezebb pozícióval jutalmazta Trusst: a nemzetközi kereskedelemért felelős miniszterré nevezte ki, ami azt jelentette, hogy nagyon komoly szerepet kapott a Brexit feltételeinek kitárgyalásában.

Johnson tavaly szeptemberben tette meg külügyminiszternek Liz Trusst, akinek évtizedek óta nem látott külpolitikai válságokat kellett kezelnie: az EU-s vitákat és az orosz-ukrán háborút egyszerre.

Truss határozottan USA-párti, az EU-val keményen tárgyaló, az oroszokkal szemben agresszív külpolitikát vitt az elmúlt egy évben. Kínával szemben konfrontatívabb, Szaúd-Ariábával viszont barátságosabb politikát vitt elődeinél.

A brit kormány nagyon komoly támogatást nyújt Ukrajnának. Az USA után a legtöbb fegyvert szállították, kiképzéssel és titkosszolgálati értesülésekkel segítik az orosz agresszió ellen harcoló országot. A britek az EU-s szankcióknál szigorúbbakat vezettek be az oroszok ellen, és a királyság kormánya volt az egyetlen, amelyik az amerikaian kívül már tavaly ősszel határozottan állította, hogy Putyin hamarosan elindítja a háborút. Truss következetesen képviselte ezt az atlanti vonalat a kormányában is, és a mostani kampányában azt ígérte, hogy az eddiginél jóval többet fog költeni a hadseregre.

Pragmatikus piacpárti politikát ígér

Amikor idén nyáron Johnsont megbuktatták a saját emberei, Truss nem csatlakozott az egymás után lemondó minisztertársaihoz. Azt mondta, hogy lojális típus, úgyhogy nem vesz részt a főnöke elleni szervezkedésben még gesztusok szintjén sem. Johnson közvetlenül abba bukott bele, hogy a járványügyi korlátozások idején bulikat tartott, majd ezeket letagadta – megbuktatásának fő oka ugyanakkor az ellenzék erősödése lehetett.

Truss egész politikai karrierje alatt azt képviselte, hogy az állami újraelosztás mértékét nem szabad emelni, és a jólétet nem a támogatások növelése, hanem az adók csökkentése hozhatja el. A mostani kampányában is ezt képviselte, hozzátéve, hogy a bontakozó gazdasági válságban is adót akar csökkenteni, akár annak az árán is, hogy az államnak hiteleket kelljen felvennie a kieső bevételek kompenzálására. Emlékeztetett, hogy a brit kormány eladósodottsága kirívóan alacsony a fejlett országok között, és bőven belefér új kölcsönök felvétele, ha a cégek terheinek könnyítése a cél.

Ugyanakkor a brutálisan emelkedő energiaárak miatt az utóbbi napokban a kampánystábja azt terjesztette el a brit sajtóban, hogy a királyság lakói arra számíthatnak, hogy a Truss-kormány egy héten belül befagyasztja a rezsiárakat. Állítólag ezt az energiaszolgáltatók állami támogatásával kompenzálnák, amit hitelből finanszírozna a költségvetés. Ezzel Truss stábja azt kívánta jelezni, hogy az új miniszterelnök pragmatikus politikus, aki a körülmények kényszere alatt képes engedni piacpárti elveiből, és nem lesz szociálisan teljesen érzéketlen.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük