Két évtizedes visszaesés után gyakorlatilag megszűnt a magyar hagymatermesztés. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy míg húsz éve Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel, idén már csak húsz-harminc hektár volt a makói hagyma területe.
A probléma az, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársaink. Míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a hétszáz-nyolcszáz mázsás hozamot is elérheti.
A kulcsszó az öntözés,
idén az aszály is súlyos veszteséget okozott, az ország déli részén egyes területeken az elvárható mennyiség felét elvitte a szárazság. Fekete szerint a megfelelő vízgazdálkodáshoz szükséges feltételek kiépítése nélkül nincs jövője a magyar hagymának.
Az idei hagymatermésre ugyanakkor nem csak a hazai gazdák panaszkodnak. Az egész Európát sújtó aszály miatt számos helyen arról számolnak be a termelők, hogy nem megfelelő a hagyma növekedése. A lap szerint a Német Hagymaszövetség eközben arra szólította fel a csomagolókat és a kiskereskedőket, hogy a kisebb átmérőjű hagymát is fogadják el. A szervezet szerint igencsak aggasztó a helyzet, ezért az apró áru is hozzájárulhat az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemhez.