Newsgép

Minden hír egy helyen!

Döntött a Kúria a főpolgármester-választás ügyében, elrendelte az összes érvényes szavazat újraszámlálását

Döntött a Kúria a főpolgármester-választás ügyében, elrendelte az összes érvényes szavazat újraszámlálását

Karácsony úgy reagált, csak azt az újraszámlálást fogadja el tisztességesnek, amelynél a sajtó nyilvánossága előtt bontják fel az urnákat és kötegeket, és végzik el az újraszámlálást. Vitézy is garanciákat kért, ő azt is írta, ilyen szoros eredmény bármelyik fejlett demokráciában újraszámlálást hozott volna. 

[[{„value”:”

Újra meg kell számolni a főpolgármester-jelöltekre leadott érvényes szavazatokat a Kúria döntése alapján. A határozatot azután hozták, hogy az Alkotmánybíróság arra utasította őket, hogy vizsgálják felül az eredeti döntésüket, miszerint jogerős a Nemzeti Választási Bizottság határozata arról, hogy Karácsony 41 szavazattal legyőzte Vitézyt.

A Kúria a honlapján hozta nyilvánosságra a döntését, hogy „a Nemzeti Választási Bizottság eredeti határozatát részben megváltoztatja, elrendeli a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat Nemzeti Választási Bizottság általi átvizsgálását, valamint újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott megállapítását, ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyja.”

A Kúria végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Karácsony Gergely a Facebookon reagált. Azt írta, ez történik, amikor az alkotmánybírák vélt vagy valós politikai elvárásoknak kívánnak megfelelni, és hogy neki csak az az újraszámolási folyamat fogadható el tisztességesnek, amelynél nem az urnákat és a szavazólapokat bontogatják és szállítgatják „ki tudja hogyan” a Nemzeti Választási Iroda székházába, hanem a Nemzeti Választási Bizottság tagjai mennek ki a kerületi választási irodákban őrzött urnákhoz, ahol a választott és delegált tagok a köztisztviselők segítségével, de a sajtó nyilvánossága előtt maguk bontják fel az urnákat és kötegeket és végzik el az újraszámlálást.

Reagált Vitézy is. Azt írta, bármely fejlett demokráciában egy ennyire szoros eredmény, és az ahhoz képest igen magas tévesztési arány a már újraszámolt érvénytelen szavazatok megítélésében teljes újraszámláláshoz vezetne. „Ennek így kell történnie Budapesten is – persze jó lett volna, ha ehhez nem kellett volna ennyi jogorvoslati lépcső és ennyi idő.”

Azt is írta Vitézy Dávid, némileg Karácsony bejegyzésére rímelve, hogy bízik benne, hogy mindenhol a törvényes garanciáknak megfelelően őrzik a szavazatokat, és az újraszámlálás megkezdéséig senkit nem engednek hozzáférni. „Kérem, a köztisztviselők mellett a pártok delegáltjai is legyen jelen az urnák felnyitásakor, és éljenek az ellenőrzés törvényes lehetőségével.”

Ez a Karácsony-Vitézy-csata sokadik állomása.

A június 9-i választáson Karácsony Gergely mindössze 324 szavazattal kapott többet Vitézy Dávidnál, Vitézy azonban megtámadta a Fővárosi Választási Bizottság által közölt végeredményt, és az érvénytelen szavazatok újraszámolását kérte. Álláspontja szerint a két nappal azelőtt a javára visszalépett Szentkirályi Alexandra nem mindenhol volt egyértelműen és világosan áthúzva a szavazólapon. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján június 12-én 12:4 arányban úgy döntött, hogy újra kell számolni az érvénytelen szavazatokat. A június 14-i egész napos, sajtónyilvános újraszámláláson 112 új érvényes szavazatot találtak Karácsonyra, 395-öt Vitézyre. Ez azt jelentette, hogy az új végeredmény szerint is Karácsony nyert, de immár csak 41 szavazattal a Nemzeti Választási Bizottság döntése szerint. Ezek után Vitézy és Karácsony is a Kúriánál támadta meg az NVB döntését, Karácsony az egész fővárosban meg akarta ismételtetni a választást azzal a magyarázattal, hogy így zárulhatnak megnyugtatóan a választás körül kialakult viták. Vitézy csak a IV. és a VII. kerületben kért ismétlést, arra hivatkozva, hogy itt túl vékony vonallal húzták át Szentkirályi nevét. A Kúria ezeket az érveket lesöpörte, és helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság eredeti döntését, ezzel jogerőssé vált a végeredmény, hogy Karácsony győzött. Ekkor azonban Vitézy az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panasszal, az AB pedig megsemmisítette a Kúria első döntését, és új eljárásra utasította őket azzal, hogy ha az érvénytelen szavazatok egy része az újraszámolás során érvényesnek bizonyult, akkor az érvényesnek minősítettek között is lehetnek érvénytelenek, és szerintük Vitézy Dávid tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérült. Így jutottunk el a mostani Kúria-határozathoz.

„}]] 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük