Newsgép

Minden hír egy helyen!

Már az is elhiszi, hogy a korrupt Ukrajna nem érdemel segítséget, akinek nem jön be a kormány kampánya

Már az is elhiszi, hogy a korrupt Ukrajna nem érdemel segítséget, akinek nem jön be a kormány kampánya

Készült egy kutatás arról, hogy két eléggé és két kevésbé elvadult kormányzati médium hogyan láttatja Ukrajna jövőjét és esetleges EU-csatlakozását. Az eredmény: az ukránellenes propaganda kiütéses győzelme. 

[[{„value”:”

A négy visegrádi országban kutatás készült arról, hogy vélekednek az emberek Ukrajnáról, és esetleges EU tagságáról. A magyar megkérdezettek sokkal negatívabban viszonyulnak ezekhez a témákhoz, mint a lengyelek, a csehek és a szlovákok. A magyar kutatók négy kormányközeli médiumnál vizsgálták, milyen visszatérő témákkal, panelekkel kommunikálnak Ukrajnáról. Nem annyira meglepő módon ezek a kommunikációs elemek megegyeztek, időben egyszerre változtak. Az viszont ennél sokkal meglepőbb, hogy a személyes beszélgetések során kiderült, már csak az orbáni panelekkel képesek kommunikálni Ukrajnáról azok is, akik amúgy a kormány háborús kampányát elutasítják. Mindent utálunk, ami ukrán, igazság, mint olyan pedig nem létezik.

„A háborúpárti és korrupt Ukrajna nem érdemel segítséget” – állítja az oroszbarát propaganda. A kormánypárti médiatermékeket rendszeres fogyasztóinak ez már a könyökén jön ki. A 444-en, az egyetlen Oroszországban betiltott magyar híroldalon talán szokatlanabb ilyet olvasni, de röviddel a választások után senkinek sem kell bemutatni a Fidesz háborús pszichózist gerjesztő, közelgő háború veszélyével fenyegető kampányát. Friss kutatás bizonyítja, hogy a propaganda hatásai elől nincs menekvés. Beférkőzik a kisagyunkba, beszivárog a bőrünk alá, átitatja a ruhánkat akkor is, ha az üzeneteivel nem értünk egyet.

Kutatási 1×1

A Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) egy nemzetközi kutatás keretében azt vizsgálta, hogyan jelenik meg a magyar médiatérben Ukrajna jelene és jövője, illetve hogy hogyan vélekedik erről a társadalom. Egységes módszertannal dolgozva, ugyanezt a kutatást a cseh, lengyel és szlovák partnerek is elvégezték, így az eredmények összehasonlíthatók. A magyar eredmények a vizsgált médiatartalmak és a közvélemény terén is drámaian eltértek a többi visegrádi ország eredményétől, szélsőségesen negatív színben bemutatva Ukrajnát és jövőjét.

A kutatás Ukrajna jövőjének, esetleges EU-csatlakozásának megítélését vizsgálta négy kormányzathoz közel álló médium 2022. június 1. és 2023. november 1. között készült tartalmaiban. A felületek kiválasztásánál szempont volt, hogy vezető elérésűek legyenek, négy különféle típust fedjenek le (rádió, TV-csatorna, online hírportál és napilap), hogy nagy eléréssel működjenek, és hogy kettő közülük komolyabb, tárgyilagosságra törekvőbb hangvételt, kettő pedig kattintásvadász, érzelmekre hatni akaró hangnemet használjon. Így esett a választásunk négy, kormányzati kontroll alatt álló termékre: az Info Rádióra, az Indexre, a Magyar Nemzetre és az M1-re. A tizenhét hónapnyi vizsgált időszak anyagait 11 kulcsszó alapján szűrtük a négy felületen, így összesen 21 018 anyagot vizsgáltunk (hirado.hu: 608, Magyar Nemzet: 2040, Info Rádió: 9050, Index.hu: 9320).

A háború kitörését követő másfél évben megjelenő tartalmak elemzése során arra jutottunk, hogy az általuk közvetített üzenetek megegyeztek: azonos módon és azonos időben alakultak át a kormányzati kommunikációval összhangban, legfeljebb a hangsúly és a hangvétel különbözött.

Nézzük, mi az a három fő téma, amik az Ukrajnával kapcsolatos tartalmak visszatérő elemei.

Zelenszkij: bohócból diktátor

Volodimir Zelenszkij elnök hiteltelenítésére különböző visszatérő elemeket használnak. Az ő képe átment bizonyos változásokon: míg a vizsgált időszak elején szinte kizárólag bohócként, színészként, felelőtlen és gyerekes jelzőkkel festették le, ez fokozatosan megváltozott, így lett az USA bábja, egy diktátor, aki maga provokálta ki az orosz inváziót, és most a harmadik világháború kirobbantásán mesterkedik.

Ukrajna EU- és NATO-tagsága

„}]] 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük