Axelsen Tokió után Párizsban is szettveszteség nélkül lett olimpiai bajnok. Zsinórban a harmadik olimpiáján nyert érmet.
[[{„value”:”
Viktor Axelsen nyerte az olimpiai tollaslabdatornát, miután a döntőben 21-11, 21-11 arányban legyőzte a thaiföldi Kunlavut Vitidsarnt, ezzel megszerezte Dánia első aranyérmét a párizsi olimpián.
Axelsen riói bronzérme és tokiói aranyérme után zsinórban a harmadik olimpiáján szerzett érmet, ezzel minden idők legeredményesebb férfi tollaslabdázójává vált. Eddig a kínai Lin Dan volt a rekorder 2 aranyérmével és 1 negyedik helyezésével.
Vitidsarn az első szett elején még partiban volt Axelsennel, 6-6 is volt az állás. A dán játékos azonban ezután fokozatot váltott, és egyre nagyobb előnyt épített ki. Vitidsarnnak nem volt esélye a zárkózásra, 21-11-re elvesztette a szettet.
A második játszmát Axelsen kezdte jobban, rögtön ellépett ellenfelétől. A szünetben már 11-3-ra vezetett, előnyét pedig később is növelni tudta. Vitidsarn egyedül az utolsó pár pontban tudott kicsit felzárkózni, de az eredményen ez már nem változtatott. Axelsen 21-11-re nyerte meg a második szettet. Ez pedig azt eredményezte, hogy Axelsen Tokió után második olimpiáját is szettveszteség nélkül nyerte meg.
Korábban túl magasnak és lomhának tartották
Axelsen 6 éves korában kezdett tollaslabdázni. Az elején párhuzamosan focizott is, de 10 évesen abbahagyta, mert saját bevallása szerint rájött, hogy nem csapatjátékos. Mindig a társait hibáztatta, ha kikaptak. Onnantól csak a tollaslabdára koncentrált.
Mivel Dánia Európában toronymagasan a legfejlettebb tollaslabda-infrastruktúrával rendelkezik, kiváló körülmények között készülhetett.A 6 milliós országban óriási hagyománya van a sportágnak, amit 400 ezren amatőr-, 100 ezren pedig versenyszinten űznek.
A tollaslabda dániai felfutása az 1960-as években indult. A kiépülő jóléti államban rengeteg kézilabdacsarnokot húztak fel, ezekben pedig tollaslabdázni is könnyedén lehetett. Nagyon sok klub alakult, a játékosok egyre kiterjedtebb versenyrendszerben készülhettek, miközben elkészültek a jól felszerelt nemzeti edzőközpontok is.
Axelsen is egy ilyen létesítményben edzett 15 éves korától. Egy évvel később első európaiként junior-világbajnok lett. Ekkor azonban még nem mindenki hitt benne. Sokan azt mondták, sosem lesz belőle világklasszis, mert túl magas és lomha a tollaslabdához. Az azóta 194 centissé nőtt játékos azonban később rácáfolt a kétkedőkre.
A felnőtt élmezőnybe 22 évesen robbant be, 2016-ban Európa-bajnok lett, majd bronzérmet szerzett a riói olimpián. A harmadik helyért a sportág élő legendáját, eddigi egyetlen kétszeres férfi egyéni olimpiai bajnokát, a kínai Lin Dant győzte le.
Egy évvel később begyűjtötte a világbajnoki címet is, majd a tokiói olimpián végleg felért a csúcsra. Az olimpiát szettveszteség nélkül nyerte meg, a döntőben a címvédő kínai Csen Longot megverve.
Axelsen a párizsi olimpiára első számú esélyesként érkezett. Csoportjában mindhárom mérkőzését megnyerte, majd a negyeddöntőben szingapúri, az elődöntőben pedig indiai ellenfelét verte meg. Öt meccse alatt egyetlen szettet sem vesztett.
„}]]