Newsgép

Minden hír egy helyen!

„Mi mondtuk, hogy baj van, ők pedig legyintettek, elengedték a fülük mellett”

„Mi mondtuk, hogy baj van, ők pedig legyintettek, elengedték a fülük mellett”

Augusztus végén írtuk meg, hogy az ellenzéki kampány vezetője, Zaránd Péter és adatelemzői új közvélemény-kutató céget indítanak. Azt állítják, hogy válságban van a szakma. Olyan gyenge kutatási anyagokat kaptak a kampány során, hogy azokból nem lehetett előre látni, hogy így el fog hasalni az ellenzék, ezért új módszerekre van szükség. Ember Zoltán (Iránytű Intézet), Hann Endre (Medián), Róna Dániel (21 Kutatóközpont) és Zavecz Tibor (Závecz Research) közvélemény-kutatók reagáltak a vádakra. Beszéltek szakmai hibákról, megvezetett kampánystábról, szándékos hülyítésről, pszichés nyomásról és szembenézésről.

Az ellenzéki kampány vezetője és adatelemzői azt állítják, hogy az általuk megrendelt kutatásokból nem lehetett előre látni, hogy április 3-án ekkorát fog hasalni az ellenzék. Mi erre a magyarázat?

Róna Dániel: Ez az állításuk sem igaz. A nyilvános kutatások egy részéből és a nem nyilvános kutatásokból is lehetett látni, hogy az ellenzék hátránya jelentős, és az idő előrehaladtával egyre nagyobb. Zarándék mégis az utolsó pillanatig azt hitték, hogy az ellenzék nyerhet. Ez nagy hiba volt. Ezek után szerintem nem hiteles a részükről az, hogy ők oktatják most a szakmát, és áttolják a felelősséget az összes hazai kutatóra.

Ember Zoltán: Pontosan, bőven állt rendelkezésre olyan nem nyilvános adat, ami nem adott okot az optimizmusra.

Róna Dániel: Nem igaz az, hogy ne kaptak volna olyan kutatást, amiben feketén-fehéren ott volt, hogy az ellenzék a katasztrófa felé menetel. Az Iránytűvel közösen már november végén olyan kutatást csináltunk, amiből kiderült, hogy rosszul áll az ellenzék. Ez az, ami kiszivárgott. A Bandi (Hann Endre, Medián) nyilvános előrejelzést tett márciusban: 50-40-et mondott, ötvenet a Fidesznek és negyvenet az ellenzéknek. Egy Závecz-mérés is nyilvánosságra került, ebből pedig kiderült, hogy Márki-Zay Gyurcsány szintjére süllyedt le a bizonytalanok között. Tehát rengeteg jelzést kaptak, de ezeket nem hitték el.

Hann Endre: De az igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.

Róna Dániel: Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat. De ebből nem következik, hogy mindegyik kutatás rossz lett volna.

Meg lehet nevezni a félrevezető kutatásokat készítő intézeteket?

R.D.: Utólag ezeket elég könnyű azonosítani, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket. Azonban sajnos nemcsak a választókat vezették félre, hanem Zaránd Péteréket is.

Volt egy kutatói tanács nevű intézmény, amit a kampányközpont hozott létre. A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet. Ott volt a kampánystáb részéről Galgóczi Eszter, Vető Balázs és más közvélemény-kutatók, többet között Ember Zoltán és én is. Ezeken a találkozókon nagyon világosan jeleztük, hogy „ha ez így folytatódik, akkor az ellenzék vidéken alig fog választókerületet nyerni. Ez így katasztrófa lesz.”

E.Z.: Mi mondtuk, hogy baj van, ők pedig legyintettek, vagy egyszerűen elengedték a fülük mellett.

Ha az összképet nézzük, akkor a nyilvánosságra hozott mérések alapján a kétharmadot, a két tábor közötti milliós különbséget valóban nem látták a közvélemény-kutatók. Végül is van szakmai kudarc, vagy nincs?

R.D.: Ne általánosítsunk! Sok kutatás tévesnek bizonyult, de nem mind. A Medián egy héttel a választás előtt olyan mérést adott ki, ami közel volt a végeredményhez. Ráadásul egy felmérésnek is többféle olvasata lehet. A kutatási eredmény mellett legalább annyira fontos a kutató interpretációs képessége is ahhoz, hogy helyesen lássuk a képet.

H.E.: Hogy kudarc-e? Egy kisebb kudarcként lehet értékelni. Amiben biztosan szerepet játszott az utolsó hét kampánya, a háború, ami végül is Orbán Viktornak kedvezett. Jól tudták kihasználni Márki-Zay Péter némileg Gulyás Márton által kiprovokált hibáját is, ami majdhogynem földcsuszamlásszerű változást okozhatott. Ezek együtt és az elképesztő propagandafölény elég magyarázat. Lehettünk volna egy kicsit pontosabbak. Ezt vállalom.

Závecz Tibor: Valóban az ellenzék vezetett októberben. Az utolsó félévben – bármit is állítanak kritikusaink – történtek markáns változások: nálunk az ellenzék három ponttal esett a teljes népességen belül, a Fidesz pedig négy ponttal nőtt. Én egy biztos választók körében mért 50-46 százalékos Fidesz-vezetést hoztam utoljára nyilvánosságra. Ez körülbelül 300-350 ezres különbséget jelent a két oldal között. Ennél nagyobb lett a Fidesz fölénye. Nagyjából egymillió szavazat. Ha ebben van elszámolni valóm, akkor én ezt szívesen megteszem. Bár nem előrejelzést tettem közzé, hanem mérési adatot, de ezzel nem nyugtatom magam, hanem keresem az okokat. Három magyarázat lehetséges: Vagy a mérés adott pillanatában csúszott félre valami, vagy a dolog statisztikai, matematikai okokkal magyarázható; vagy ez annak az időszaknak a folyománya, ami a mérés lezárulta, tehát március 26. és a választás napja, április 3. között eltelt úgynevezett „utolsó hét effektus”. Az a szakmai kihívás, hogy kivizsgáljuk, hogy a három ok közül melyiknek és mekkora szerepe van abban, hogy ez a különbség létrejött. Ezekkel kell szembenézni, és ezeket vállalni kell.

E.Z: A legkényesebb rész. Magammal kezdem. Három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a -14 meg -18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 % közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem. Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot, csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6-7%-os várakozást. De ha rám tettek volna egy hazugságvizsgálót, akkor az nem jelzett volna. Többé nem szabad ebbe a hibába esni.

R.D.: Lehet, hogy abban hibázott több kutató is, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon az volt a tapasztalat, különösen Budapesten, hogy az ellenzéket, Karácsony Gergelyt kicsit alábecsülték a kutatások. Akkor azt tanultuk közösen, hogy olyan módszert kell alkalmazni, ami ezt kompenzálja. Lehet, hogy kicsit átestünk a ló túloldalára, és túlkompenzáltunk.

Maga Karácsony Gergely is erre hivatkozva mondhatta, hogy iszonyatosan szoros eredményre számít?

R.D.: Igen, nagyot tévedett most.

A kampánystáb szerint az időbeli tendencia sem változott, tehát a választást megelőző fél évben jelentős támogatottságváltozás sehol sem volt látható. Hogy lehet ez?

R.D.: Érdemes megnézni a Závecz kutatásait. Ellenzéki szempontból minden hónap rosszabb volt, mint az előző.

E.Z.: 2021 őszén az ellenzék esélyei és számai nálunk javultak, olyannyira, hogy október-november fordulójára már olyan kutatásunk is volt, amiből akár lehetett volna az ellenzék győzelmére is számítani. Majd ezek az adatok november hónap folyamán drámaian romlani kezdtek. karácsonyig pedig szabadesésbe ment át az ellenzék támogatottsága. Utána voltak ugyan felfelé ívelő hetek is, nagyon sokat javult például az ellenzéki tábor aktivitása, de ellenzéki szempontból végig sötét maradt a kép. Azok az emberek, akiknek ezeket az adatokat kellett volna értelmezni és elfogadni, teljesen mást gondoltak a valóságról, és ha valami ezekből napvilágra került, akkor a kutatóknak mentek neki, és hiteltelenítették a kikerült adatokat.

Mit jelent az hogy hiteltelenítették az adatokat?

E.Z.: Eluralkodott egy nagyon káros légkör Magyarországon. Ha egy közvélemény-kutató gyengébb adatot közöl akár nyilvánosan, akár csupán a megrendelők felé, akkor nyomás nehezedik rá, és az adatait azonnal kétségbe vonják.

H.E.: Ennek voltak egész durva megnyilvánulásai. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakorlatilag megvádolt, hogy Orbán kottájából játszunk, (Márki-Zay Péter a Medián március végi kutatásáról: „Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és hogy mikor és hol jelenik meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja.”). De nagyon durvát kaptunk az ellenzéki médiától is. A Nyugati Fény korábban azt írta, hogy csak a Mediánnak szabad hinni, viszont amikor megírtuk, hogy Dobrev a legelutasítottabb az előválasztási jelöltek között, akkor azt írták, hogy „Hannt kilóra megvették” vagy valami hasonlót.

De maga az ellenzéki közvélemény is nyomást gyakorol, és amióta van Facebook, ennek sokkal nagyobb felülete van.

E.Z.: Ha nagyon sok ilyen beszélgetésen van túl az ember, amilyeneken mi is részt vettünk akár az ellenzéki kampány adatelemzőivel, akár politikusokkal, akkor egy idő után a kutató a saját adataiban bizonytalanodik el. Ez a saját gyengeségemnek is a bevallása. Ennek a légkörnek jó lenne véget vetni. Semmi értelme, hogy homokba dugjuk a fejünket, aztán következő alkalommal újra jön a kétharmad.

H.E.: Rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet, de igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások. De nem mindig lehet tudni, hogy hogyan. Lehet, hogy mozgósítanak, erősítik az erősnek látszó táborát és elbizonytalanítják a gyengébbnek látszó táborát, vagy éppen ellenkezőleg. Ez a kutatót legátolhatja. Nem tud szabadon beszélni. Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, hogy az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét. De a jobboldali médiától is többször megkaptam, amikor jóra mértük a Fideszt, hogy így akarjuk kiénekelni a sajtot a szájukból.

Nem véletlen, hogy ilyen nagy a nyomás a kutatókon. Az előválasztás első fordulója után a Medián és a Závecz is nyilvánosságra hozott egy kutatást, amiből az derült ki, hogy Márki-Zay Péter beelőzte a főpolgármestert a népszerűségi versenyben, ennek hatására Karácsony Gergely feladta a küzdelmet.

R.D.: Ha nem lett volna eleve nagy bajban a főpolgármester, és ha nem követett volna el hibákat a két forduló között, akkor ez nem történt volna meg. Nem az van, hogy ereje teljében lévő politikusokat csak úgy levadásznak közvélemény-kutatók. Viszont aki bajban van, azt még mélyebbre lehet lökni.

Abból, ami itt elhangzott, úgy tűnhet, hogy a nem nyilvános mérések sokkal pontosabban prognosztizálták a végeredményt. Mintha a nyilvánosságnak szánt és a nem nyilvános, kampánystáboknak szánt kutatási eredmények között szakadék tátongana. Érezhetik azt a választók, hogy meg vannak vezetve?

R.D.: A nyilvános és a nem nyilvános mérések között is volt jó is és rossz is. De igen, van ebben igazság. A nem nyilvános adatokban az a kényszer, az a nyomás, amiről beszéltünk, nincsen, ezért volt azok között több is jó.

Volt egy olyan megállapítás a kampánystáb részéről, hogy a félremérések abból adódtak, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk támogatottsága még csak-csak mérhető, de egy olyan bonyolult, sokszereplős konstrukció, mint amilyen a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogás volt, klasszikus módszerekkel már nem. Van ebben igazság?

E.Z.: Ezzel az állítással egyet tudtam érteni a választások előtt négy vagy öt hónappal, de márciusban már nem.

Z.T.: Nem ez az ok. Az ellenzéki közös listát és külön az ellenzéki pártokat is mértük az utolsó pillanatig. A végén is szinte tized pontossággal egybeestek ezek a számok.

H.E.: Légből kapott hipotézis. Semmilyen adat nem támasztja alá, hogy az emberek válaszadási képességét vagy hajlandóságát befolyásolta volna, hogy most ilyen rettentő bonyolult lett a helyzet. Ellenkezőleg, egyszerűbb lett. Szinte fekete-fehér. Ráadásul a Medián nagyon korán elkezdte párhuzamosan mérni a pártonkénti és a közös listás esélyeket, sokszor azzal a módszertani kísérlettel, hogy a mintát, mondjuk az 1000 főt 500-500 főre osztva, kétféle sorrendben tettük fel a két kérdést. Az eredményekben nem volt számottevő különbség. Nagyságrendileg ugyanannyian szavaztak volna az ellenzéki pártokra, ha külön indultak volna, mint közös listán.

A kampánystábból felálló új intézet tagjai az mondják, hogy a politikai közvélemény-kutatási módszerei elavultak. Ezért ők új módszerrel, új kérdésekkel fognak mérni, az eszköz pedig egy 35-40 ezres mintával dolgozó online panel lesz. Ez lesz a csodafegyver?

R.D.: Online panelek már sok-sok éve léteznek Magyarországon is. Semmi új nincs tehát ebben. Ez a módszer sok mindenre alkalmas, ám arra egyáltalán nem, amire Zarándék állításuk szerint használnák. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan áll a Fidesz és az ellenzék, akkor erre ez a legrosszabb módszer az összes gyakran használt közül. Az Egyesült Királyságban és az USA-ban vannak választási előrejelzésre is használható online panelek, ám azok sokkal régebbiek és arányaiban nagyobbak is.

Z.T.: Mi is csináltunk ilyen típusú kutatásokat. Pont azért nem kerültek nyilvánosságra, mert nem állták ki a próbát. Ha teszteljük, hogy ugyanazt a kérdést személyesen, telefonon és online feltesszük, akkor a véleményeket mindhárom módszer hasonlóan mutatja. Viszont az online kutatás a politikai preferenciát nagyon eltérően mutatja a másik két módszerhez képest. Véleménykutatásra jó, választói viselkedés mérésére nem alkalmas.

E.Z.: Az online méréseknél gyakran telefonos vagy személyes kiegészítést kell rendelni, mert az online kutatások nem érik el az alsóbb társadalmi rétegeket, az alacsony végzettségűeket. Bizonyos csoportokat online panelbe is nehéz toborozni.

A közvélemény-kutatás válsága összefüggésben lehet azzal, hogy ezt a műfajt jól működő demokráciákra találták ki, ahol van bizalom az intézmények iránt, ahol senki sem tart attól, hogy következménye lehet annak, ha felvállalja a politikai nézeteit, ahol nem általános a gyanakvás?

Z.T.: Én is hallom ezeket a megfontolásokat, de én ezzel nem takaróznék. A mi műfajunk olyan, hogy zárt térben való párbeszédet és nem nyilvános véleménykifejtést igényel. Abban lehet valami, hogy általános intézményi bizalmatlanság van. Ez gondot okozhat, a mi szakmánkat is kedvezőtlenül érinti. Nem várhatunk a hazai bizalmi viszonyok újjászületésére, tennünk kell valamit. Például olyan kérdezőket kell alkalmaznunk, illetve képeznünk, akik meg tudják teremteni a bizalmi légkört, ahol nem csak válaszol, hanem őszintén válaszol a polgár.

E.Z.: Amikor elkezdtem a munkát 2012-ben, azt tudtam mondani, hogy minden negyedik, ötödik megkeresésből lesz egy sikeres interjú, most már ez inkább hat-hét. Tehát valóban folyamatosan romlunk. De ez ellen tudunk tenni. Vannak hozzá matematikai-statisztikai módszerek, és az operátorokat is jobban tréningeljük. Tíz éve még 2 óra volt a felkészítés, ma már napokig tréningeljük az újakat.

Közhely, hogy a Fidesz és a kormány folyamatosan és mindent mér. Ha valóban válságban van a szakma, akkor hogy lehet mégis a közvélemény-kutatás az egyik tartópillére a jelenlegi rendszernek?

R.D.: Pont ez bizonyítja, hogy igenis működik a dolog. A Fidesz milliárdokat költ csak mérésekre. Miközben iszonyatosat fejlődött a big data tudományág. Facebookkal, ezer más módszerrel nagyon sok mindent meg lehet mondani, ennek ellenére öntik a pénzt a közvélemény-kutatásokba. A kormánypárti intézetek sokkal többet mérnek, mint mi, nem kormánypártiak együttvéve.

Z.T.: És óriási biztonságot ad egy közvélemény-kutató elemző számára, ha nem havonta egy méréssel kell beérnie, hanem naponta lát a társadalomról, az ország politikai nézetrendszeréről különböző látleleteket. Sokkal magabiztosabb egy gyakran mérő cég, ami nem csak hiszi, hanem tudja, hogy jól látja a folyamatokat.

E.Z.: Mégis én úgy tudom, hogy a Fidesz belső mandátumbecslése nagyon hasonló volt a Mediánéhoz. Tehát ők sem számítottak kétharmadra, de egy ahhoz nagyon közeli eredményre igen.

H.E.: Összefoglalva, az a baj, hogy nagyon nagy a zaj, nincs minőségi kontroll, nincs nagyobb súlya a jó mérésnek, mint a rossznak.

R.D.: Ebben a sajtónak is nagy a felelőssége. Azoknak az anyagai, akik félrevezették a közvéleményt a választások előtt, a választások után is úgy mennek át a sajtón, mint kés a vajon, mindenféle kritika nélkül.

A címlapképet Kiss Bence készítette.

  

Read More 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük