Egy évvel a férje halála után 96 évesen meghalt II. Erzsébet brit uralkodó, ezzel elindult a 10 napos nemzeti gyászról és a temetés forgatókönyvéről rendelkező London Bridge és az Unikornis művelet.
II. Erzsébet után automatikusan a 73 éves fia, III. Károly (teljes születési nevén: Károly Fülöp Artúr György) lett az Egyesült Királyság királya és további 14 nemzetközösségi királyság, többek között Kanada, Ausztrália és Új-Zéland uralkodója, illetve az anglikán egyház feje. (Károly egyik szépanyja Rhédey Klaudia magyar grófnő volt, a királynak a székelyföldi Zalánpatakon és a Brassó megyei Szászfehéregyházán is van háza, 1998 óta rendszeres vendég Romániában.)
Családi ügyek
A Diana hercegnével kötött házasságának megromlása, a hűtlenségének lelepleződése nagyon népszerűtlenné tették Károlyt és a mostani feleségét, Kamilla királynét. Diana annak idején nyíltan beszélt arról, hogy a férjének viszonya van Camilla Parker Bowlesszal, akit Charles még az 1970-es évek elején ismerkedett meg, és akit állítólag családi nyomásra nem vehetett feleségül. „Hárman voltunk ebben a házasságban, szóval egy kicsit zsúfolt volt” – mondta Diana a BBC-nek adott híres, 1995-ös interjújában.
Bár azóta, hogy Diana – Vilmos herceg és Henrik herceg anyja – és az egyiptomi milliárdos szeretője, Dodi al-Fajed 1997-ben paparazzók elől menekülve autóbalesetben meghalt Párizsban, Károlynak sikerült valamennyire javítania az imázsán, azért még a királyi családban is sokan vannak, akik népszerűbbek nála. (Vélhetően Károly öccse, András yorki herceg nincs közöttük, őt ugyanis még a királyi család sem kedveli: kiközösítették már azelőtt, hogy mielőtt peren kívül megegyezett Virginia Giuffréval, aki azzal vádolta, hogy 17 éves korában az akkor 41 éves herceg megerőszakolta Jeffrey Epsteinék egyik hírhedt összejövetelén.)
Az Ipsos közvélemény-kutatása áprilisban azt mutatta, hogy a britek csaknem fele úgy gondolja, hogy Károlynak át kellene engednie a trónt a fiának, Vilmos hercegnek, a YouGov közvélemény-kutatása szerint pedig Károly csak a 7. legnépszerűbb a királyi családban (az anyja, Erzsébet, a menye, Kate, a fia, Vilmos, az apja, Fülöp herceg, a nővére, Anne hercegnő és az unokahúga, Zara Tindall mögött). Az Y generációs britek körében pedig csak a 12. helyen áll – írja a Time.
A Dianával kötött tragikus házasságát a közelmúltban újra nagy figyelem övezte, amikor a hercegné halálnak 25. évfordulójára időzített HBO-s dokumentumfilm, a The Princess olyan archív felvételeket mutatott be az Ausztráliában turnézó párról, amik azt sugallják, hogy Károly féltékeny volt amiatt, hogy a felesége sokkal népszerűbb nála.
Szatyros Karcsi terrorista kapcsolatai
Nem segített az sem, hogy III. Károly a jótékonysági szervezetével (PWCF) nemrég súlyos korrupciós ügybe keveredett. Júliusban kiderült, hogy Károly egy volt katari miniszterelnöktől több mint 2,5 millió fontot fogadott el készpénzben, egy részét Fortnum & Mason szatyorba és egy bőröndbe tömve.Nem sokkal később pedig azt is megtudhattuk, hogy az alapítvány 1 millió fontot kapott Bakr és Safík Bin Ladentől, a 2001-es terrortámadásokat kitervelő szaúd-arábiai iszlamista féltestvéreitől. Az adományozás azután történt, hogy Károly 2013-ban a Clarence House-ban privát találkozót tartott a 76 éves Bakrral, 2 évvel azután, hogy Oszama bin Ladent megölték az amerikai különleges erők.
A jótékonysági szervezet működése eleve visszás. Ugyan tesz a környezetvédelemért és felszólal a klímaváltozás megfékezése elleni erőfeszítések mellett, tudósok aggodalmukat fejezték ki egyéb ügyekben: például 2019-ben, miután egy homeopátiás gyógyászattal foglalkozó csoport pártfogója lett, a bizonyítékokon alapuló tudományt népszerűsítő Good Thinking Society „tudományellenesnek” nevezte.
Az óvatos lobbista
Robert Lacey életrajzíró, a The Crown című sorozat történelmi tanácsadója szerint Károly óvatos volt azzal kapcsolatban, milyen ügyekbe keveredik bele, mivel mindig számítania kellett arra, hogy trónra kerül (bár a parlamentáris monarchiában az államfői szerepe többnyire ceremoniális, szimbolikus). Így hát hét évtizeden át várakozott és közben óvatosan építette a karrierét. Lacey szerint Károly elkerülte a „politikailag vitás területeket” azáltal, hogy a vidékhez, az ökológiához és a brit örökséghez kapcsolódó kérdésekre összpontosított.
Csakhogy Károlyt azzal is vádolták, hogy megpróbálta befolyásolni a brit kormányt. 2015-ben kiderült, hogy olyan bizalmas papírokat kapott a brit kormány belső működéséről, amiket még a megválasztott miniszterek sem láttak, ezért egy magas rangú parlamenti képviselő Nagy-Britannia „legjobban tájékozott lobbistájának” nevezte őt.
A Guardian 27 feljegyzést kapott, amiket Károly firkálása miatt „feketepók-jegyzeteknek” neveztek el. Ezek azt mutatták be, hogy Károly személyesen lobbizott magas rangú politikusoknál számos kérdésben, az iraki háború alatti katonai helikopterek megrendelésétől a „patagóniai fogashal illegális halászatig”. A királyi család akkor közölte, hogy jellemző, hogy a trónörökösök tájékoztatást kapnak politikai témákról, de a kritikusok azzal érveltek, hogy a királyi család tagjainak távol kell maradniuk a politikától.
2017-ben a Paradise Papers-ügyben előkerült Károly bermudai cége is, és kiderült, hogy 2007-ben úgy kampányolt a klímaegyezmény-módosításokért, hogy közben abból a saját magánvagyon-kezelő cége is közvetve anyagi hasznot húzhatott volna, ha a lobbizás sikerrel jár.
Felszólal vagy hallgat?
Tekintettel a politikai kérdésekben mutatott aktivizmusára, még várni kell, hogy III. Károly király politikailag szókimondó uralkodó lesz-e. James Vaughn, a Chicagói Egyetem brittörténelem-szakértője a Politicónak azt mondta, kérdés, hogy Károly megpróbálná-e felhasználni az íratlan alkotmányban betöltött szerepét, hogy nagyobb befolyást gyakoroljon a brit kormány politikáira és gondolkodására, mint arra az anyja valaha is hajlandó volt.
Károly nyáron még trónörökösként arról beszélt Ruandában, hogy sajnálja, hogy a rabszolgatartás határozta meg a Nemzetközösség kialakulását. „Elismerem, hogy szervezetünk gyökerei történelmünk legfájdalmasabb időszakába nyúlnak vissza” – mondta Károly a (korábban Brit) Nemzetközösség – a brit birodalomból kialakult 54 országból álló szervezet – vezetőinek találkozóján. Károly azt mondta: „Ha olyan közös jövőt akarunk kialakítani, ami minden polgárunk javát szolgálja, új módokat kell találnunk múltunk felismerésére. Egyszerűbben: eljött az ideje ennek a beszélgetésnek.” Eközben viszont a brit-ruandai egyezmény alapján az Egyesült Királyságba illegálisan érkezőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba, ezzel eltántorítva az illegális bevándorlókat, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint pedig megsértve a nemzetközi jogot.