Newsgép

Minden hír egy helyen!

Szöllősi György (udvari sportújságíró) végre rendet tett Nemes Nagy Ágnes megítélésében

Szöllősi György (udvari sportújságíró) végre rendet tett Nemes Nagy Ágnes megítélésében

100 éve született Nemes Nagy Ágnes költő. Különböző módokon ünneplik az évfordulót, a Versünnep Alapítvány például úgy, hogy Nemes Nagy és a 120 éve született Illyés Gyula írásaival lehetett jelentkezni az idei versenyre.

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a NER udvari sportújságírója, a magyar foci hivatalos, diplomataútleveles nagykövete, egészen másként közelít Nemes Nagy Ágnes életművéhez. Belénessy Csaba, az MTI volt vezérigazgatója, kormánypárti Mediaworks Hungary Zrt. tartalomfejlesztő tanácsadója facebookos posztja alatt gondolta úgy Szöllősi, hogy ideje szakítani a hivatalos Nemes Nagy megítéléssel.

„Kollaboránsok voltak mind, Nemes Nagy Ágnest is beleértve.”

Szöllősi tökéletesen illusztrálja egyébként azt, amiről eredetileg szól a Belénessy által megosztott poszt. Azt ugyanis eredetileg két éve írta Szabó T. Anna költő, író. Ebben egy Nemes Nagy visszaemlékezés szerepel arról, hogy a 30-as évek népi írói, köztük Illyés Gyula, hogyan lettek az 50-es évekre a Rákosi-rendszer haszonélvezői.

Szabó T. Anna ezzel indokolta 2020-ban, hogy miért fontos Nemes Nagy visszaemlékezése Illyésék nem túl dicső szerepéről.

„Nemes Nagy Ágnest nagyon szeretem. Illyést is szeretem. Juhász Ferencet is. Nekem már könnyű szeretnem őket így, együtt. Beszéltem is mindannyiukról, olvasom őket: nagy írók. De jó is lenne, ha az ő életük a küzdelmeikkel együtt megmaradhatna dokumentumnak, amiről beszélgetni, vitatkozni lehet, érvelni, figyelmesen, nyugodtan. Személyes preferenciáink ellenére a megértés igényével.

Jó lenne, ha nem kellene ismét végignézni, ahogy hatalmi játszmák ugrasztanak egymásnak bennünket, és van, aki készséggel ugrik (a másik torkának), hogy aztán azt mondhassa, a másik ütött először. Mert van egy határ, igen. Ahol meg kellett volna állni annak, aki jót akar.”

És erre jött Szöllősi György, a Puskás Akadémia volt kommunikációs igazgatója, aki maga is leköltözött Felcsútra, rendszeresen Orbán Viktorral együtt néz meccset, és a Nemzeti Sport főszerkesztőjeként is megragad minden alkalmat arra, hogy kiálljon Orbán Viktor vagy a kormány, vagy mindkettő mellett.

Szöllősi elég nagyvonalúan eltekint attól, hogy a Rákosi-korszakban Nemes Nagy Ágnes betiltott alkotó volt. A második világháború utáni rövid pezsgésben a férjével alapította meg az Újhold című folyóiratot, ami csupán két évfolyamot élt meg, ekkor tiltották be Rákosiék. Az ötvenes években Nemes Nagy Ágnesnek csak műfordításai és gyermekkönyvei jelenhettek meg. Ez az az időszak, amikor Szöllősi legnagyobb hőse, Puskás Ferenc – akinek jogdíjaiból elég jó hasznot húz a sportújságíró – például fesztelen kapcsolatot ápolt kommunista felső vezetőkkel. Igaz, az Aranycsapat kapitánya később disszidál.

Nemes Nagy 1957-től aztán már valóban nem volt tiltott költő. Második kötetének, a Szárazvillámnak a megjelenésétől folyamatosan jelen volt az irodalmi nyilvánosságban.

De megkapta a magáét Szöllősitől Illyés Gyula is.

Arról, hogy mi állt Nemes Nagy Ágnes és Illyés konfliktusának a hátterében, itt egy cikk.

Szöllősi egyébként legutóbb Tusványosan hozta fel régi tervét a sajtókamara létrehozásáról. Szerinte egy ilyen szervezet érdekképviseletként tudna fellépni, ha például az újságírók egyszerűsített adózásáról, a katáról vagy az ekhóról van szó. Szöllősi ezek mellé behozná a végzettségi követelményeket és a minőségbiztosítási kérdéseket is. Felemásnak érzi a jelenlegi helyzetet, mert miközben a tévézést és a rádiózást részletesen szabályozták, az újabb platformokon ez nem történt meg.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük