Emlékszik a letelepedési kötvényekre? Most itt a „vendégbefektetői jogviszony”.
November 9-én egy kormányinfón jelentették be, hogy szigorítják az idegenrendészeti törvényt a növekvő migrációra hivatkozva. Bár leginkább korlátozások szerepelnek a változtatásokban, van olyan terület, ahol épp új lehetőségeket nyit a törvénymódosítás. Ilyen a „vendégbefektetői jogviszony” megteremtése.
Ez kilencven napot meghaladó tartózkodásra, többszöri beutazásra ad lehetőséget, de ennél fontosabb: feljogosít vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére, ami gyakorlatilag szabad- ki és beutazást jelent Magyarországra – írja a Népszava. Ezt a jogviszonyt háromféle módon lehet megszerezni. Ha valaki
legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet vesz, legalább 500 ezer eurót érő ingatlant vásárol,
vagy minimum egymillió eurós támogatást ad „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére”.
Mivel az első verzió a legolcsóbb módja annak, hogy valaki tartózkodási engedélyhez jusson, így valószínűleg a befektetési jegyek lesznek a legnépszerűbbek. A jegybank honlapján jelenleg 24 alapot tartanak nyilván. A lista élén pedig éppen a Tiborcz Istvánhoz köthető két alap áll, a Central European Ingatlanalap (CEI) és a Diófa Thales.
A Népszava is felhívja a figyelmet, hogy ez a megoldás kísértetiesen hasonlít a 2012 és 2017 között létezett, Rogán Antal nevéhez kötődő letelepedési kötvényes rendszerre. Annak lényege az volt, hogy letelepedési- vagy tartózkodási engedélyt kapott az az EU-n kívülről érkező állampolgár és családja, aki 250-300 ezer euróért vásárolt magyar államkötvényt. Így körülbelül 20 ezer harmadik világbeli, kínai, orosz, arab – akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő – személy juthatott be az EU-ba. A kötvényeket nem közvetlenül az államkincstártól vehették meg, hanem közvetítőktől, amelyeknél óriási haszon képződött, ugyanakkor az eladott államkötvények után igen magas, vevőcsalogató kamatszintet kötöttek ki, amit a magyar költségvetésnek kellett állnia. A Habony Árpádhoz köthető közvetítőcégek a Transparency International szerint 162 milliárdos haszonra tettek szert, míg a magyar államot 30 milliárd forint veszteség érte.